Magyarországon a polgári átalakulás igyekezett felszámolni a feudális maradványokat. Az oktatás terén ezt Eötvös József által kidolgozott, és 1868-ban törvényerőre emelt Népiskolai Törvény volt hivatva biztosítani. A törvény adta lehetőségeket kihasználva Pókafa is iskolát szervezett. Hirschler Dávid tanító vezetésével. Hirschlert 1870-ben az újonnan szervezett Iskolaszék nem engedte el nyári póttanfolyamra, pedig nagy szükség lett volna rá, mert 1872-ben tanítói képesítő vizsgát akart tenni. Ugyanez évből van adatunk Pókafán egy izraelita magántanár működéséről. Szepetken is megszervezték az Iskolaszéket, és az iskola községi iskolaként lett nyilvántartva. A megyében ekkor 25 községi, és 315 felekezeti iskola működött. 1870/71-es tanévben 18 felnőtt járt esténként az iskolába írni, olvasni tanulni. Tóth József mester és Spiegel Samu segédtanító vezetésével.
1873-ban megalakult a Zala megyei Általános Tanító Testület zalaegerszegi járásköre, aminek a szepetki tanítók is tagjai lettek. A Járáskör 1874. április 9.-én Szepetken tartotta második járásköri gyűlését. A rossz idő miatt igen kevesen jelentek meg a kör tagjai közül, de az értekezlet így is eredményes volt. Hárman tartottak gyakorlati tanítást, Tóth József történelemből tartott bemutató tanítást.
Az 1870-es években találkozunk Illés József szepetki tanító nevével, de csak annyit tudunk róla, hogy 1889-ben költözött el a megyéből.
Tóth József 1879-ig tanított Szepetken, és ez év augusztus 30.-án szolgálati bizonyítványt kért a Tanfelügyelőségtől, mivel más megyébe kívánt költözni. 1879-ben Szalay József szepetki tanító Zpisváraljai Tanítóképezdébe kérvényt nyújtott be jóváhagyás végett, ami sikeres lett, és a következő tanévtől itt kezdte meg tanulmányait.
1879. október 5.-én Sárváry Józsefet az Iskolaszék megválasztja szepetki tanítónak. Díjlevele is ezen a napon kelt. Tanítói fizetése: „25 mérő rozs a község által beszedve, a szepetki határban 4 hold 800n. öl szántóföld, a pókafai határban 2 hold 450n. öl szántó, a szepetki határban 6 hold erdő, legelő, a közlegelőn szabad szarvasmarha- és sertéslegeltetés. 15 öl kemény tűzifa a község által a tanító udvarára szállítva, ebből azonban a segédtanítói lak és a tantermek fűtendők, a szükséges fa a község által megvágattatik.
Készpénz 200 Ft, mely évnegyedenként füzettetik ki az iskola pénztárából. A terményilletmények december hónapban szolgáltatnak ki.
Kántori fizetés: 25 mérő rozs a község által beszedve, szüretkor minden szőlősgazdától 2 icce must a kántor által beszedve, minden háztól 5 krajcár lélekpénz, temetésért ki gabonát fizet, 16 krajcár, ki nem fizet, 32 krajcár, temetési búcsúztatóért 1 Ft, egy mise énekléséért 20 krajcár.
Kántori és tanítói közös javadalom. 2 szoba, 1 cselédszoba, 1 konyha, 1 kamara, padlásból álló szabad lakás, ólak gazdasági épülettel, udvarral és kerttel.
Harangozásért. Szepetkről 8mérő búza, minden háztól 1 kötés szalma házhoz hordva. Megjegyeztetik, hogy a kántortanító a harangozásról a felszentelési időben lemondhat, s akkor ezen illetményhez semmi igényt nem tarthat.”
Sárváry József és az őt követő tanítók mind lemondtak a harangozás jogáról.
1879-ben a segédtanító személyében is változás történt. Schwarcz József óhídvégi tanítót választották meg a távozó Szalay József helyett.
1881-ben Schwacz Józsefet Czigler József váltotta fel a szepetki segédtanítói állásban. Az iskolaszék elnöke ekkor Kiss János gazdálkodó.
Göbölös Imre szepetki plébános panasszal fordult a Tanfelügyelőséghez, hogy a szepetki iskolába izraelita tanulók is járnak, akik zavarják a hittanoktatást, amiért az illető szülők nála panaszt emeltek. Czigler József még ugyanebben az évben pályázott a meszesgyöröki tanítói állásra, annak ellenére, hogy hatan okleveles tanítóként pályáztak képesítés nélkülit választottak meg az állás betöltésére.
A pókafai iskolaalapítási kísérlet nem járt eredménnyel, a falu nem bírt fenntartani egy iskolát és egy tanítót. Még a szepetki közös fenntartású iskola költségeit is utólag fizették ki. Czigler József és Schwarcz József fizetési hátralékát csak a tanfelügyelőség felszólítására rendezték. Göbölös Imre plébános azt javasolta a Tanfelügyelőségnek, hogy Szepetken a kántorság választassék el a tanítói hivataltól, és akkor gondoskodni fog a Vallástan tanításáról. Közben a lakosság körében aláírásokat gyűjtöttek, hogy az iskolát Szepetken tegyék felekezetivé. Göbölös bepanaszolta Sárváryt a Szolgabíróságon, a vád az, hogy Szepetken a tanító milyen jó fizetést kap. Számításai szerint évi 600 Ft a tandíj 140 gyerektől, míg a plébánosnak harmadannyi jövedelme van. Azt is felvetette, hogy az iskolában neveletlenek a gyerekek, a „vallásoktatást lopva kell tenni”. A szepetki bíró, pedig megtiltotta neki, hogy az iskola ügyeibe avatkozzon. „Kemenden még a záróvizsgára sem hívták meg.” Az iskola vagyonát összekeverik a községével, sőt erről határozatot is akarnak hozni. Göbölös nem érte el célját, az iskola községi maradt.
1883 májusában Sárváry József a zalaegerszegi Tanító Járáskör tavaszi közgyűlésén a szepetki iskola takarékpénztárának működését mutatta be röviden. A közgyűlés elfogadta ajánlatát, melynek értelmében a Járáskör minden iskolájában próbálják meghonosítani az iskolai takarékpénztárt.
1884. szeptember 1.-én Novák Mihály lett az új segédtanító. Sárváry államsegély kérelmét a közoktatásügyi miniszter elutasította, viszont 1887-ben a szepetki iskola 90Fft államsegélyt kapott, amit felszerelésre fordítottak. Ugyanezen év szeptemberében az iskolát járványos vérhas miatt két hétre be kellett zárni.
1888-ban 82 Ft államsegélyt kapott az iskola. Augusztusban Novák Mihályt Marel Károly váltotta fel a segédtanítói állásban. 1889-ben Orbán Endre plébános lesz az Iskolaszék elnöke. Az iskola 102 Ft államsegélyt kapott, míg 1890-ben 78 Ft-ot, amit a közoktatásügyi miniszter 60 Ft-tal felemelt.
A tanítói járáskör tavaszi közgyűlése 1890-ben Szepetken volt, melyen Sárváry József bemutató tanítást tartott, a közönséges törteket ismertette a negyedik osztállyal, melynek bírálatakor a Járáskör kívánatosnak tartotta, hogy a gyakorlati tanítás tárgyául mindig újat mutassanak be.
Vikár Tibor
