Február szinte tavaszias hangulatban köszönt el tőlünk. Március viszont meghozta a hideget és vele a rég óhajtott esőt, amelyet régóta várt a természet. A csendes, áztató eső nyomán kinyíltak az eddig rejtőzködő tavaszi virágok, a fák rügybe borultak. A reggeli fagyok azonban igen megritkították a tavasz első hírnökeit. Márciusi túránkat a Víz Világnapjára terveztük, Gyűrűs célponttal. A tervek szerint a Foglár-csatorna mentén haladva látogattuk volna meg a Gyűrűsi Ménest. Útközben pedig megismerkedtünk volna a környék vizes élőhelyével. Terveinket a március közepi esőzések keresztezték. A Foglár- csatorna mentén a rét annyira felázott, hogy csaptunk számára járhatatlanná vált. Így kisebb kerülőt kellett tennünk Gyűrűs eléréséhez. Március 22-én a reggeli órákban indult útnak népes csapatunk, közel 30 fővel.
Az új útvonalon Németh Hédi 6. osztályos tanulónk volt a vezetőnk, Kovács Sára és Péter Luca közreműködésével. Ők jól ismerik a környéket, mivel terepgyakorlatok alkalmával többször lovagoltak a környéken. Utunk első állomása a zalaistvándi játszótér volt, ahol egy kicsit megpihentünk és néhány falatot elfogyasztottunk erőgyűjtés céljából.
Sétánkat Tormás falurész érintésével folytattuk. A Foglár-csatorna hídját elhagyva rövid gyaloglással értük el a zalaistvándi erdő alját. Itt erős fokhagymás illat fogadott bennünket. Amerre szem ellát, a fák között mindenhol medvehagyma zöldellett. Szedtünk is belőle jó néhány csokorral. Az erdő széle és a tavaszi gabonavetés mellett tovább menve egy jó órás gyaloglással értük el a Gyűrűsi Ménes legelőjét. A legelőn, több helyen, minket távolról figyelő lovakkal találkoztunk. Természetesen, hogy a vizes élőhely sem maradjon ki a túránkból egy kisebb erecskén is át kellett segítenünk magunkat kisebb-nagyobb sikerrel. A ménes telephelyére 11 óra után érkeztünk. Itt Varga-Kovács Emese fogadott bennünket nagy szeretettel. Első próbaként a gyerekeknek egy szalmabála hegyet kellett megmászniuk, addig a lovaglásban jártas gyerekek a lovakat készítették elő a lovagláshoz. Majd következett a várva-várt lovaglás, hol Varga- Kovács Emese irányításával a gyerekek ízelítőt kaptak a lovaglás alapjaiból.
Minden gyermek lóhátra került és számot adott bátorságból, ügyeségből. Délután fél kettő után indultunk vissza Pókaszepetkre. Erre az időre már mindenki nagyon elfáradt, így lassan, de azért fél négyre újra iskolánk kapujánál voltunk. Rövid búcsúzkodás után hazaindultunk. Túránkat áprilisban folytatjuk. Reméljük addigra az időjárás is kellemesebb lesz és nem riogat kiadós esővel a média. Köszönjük az élményeket Varga- Kovács Emesének és felső tagozatos diákjaiknak a segítséget.
Vikár Tibor
