A március 15-i ünnepi műsor megszervezése kihívást jelentett, de egyben hatalmas élmény is volt. Az előkészületek már hetekkel korábban megkezdődtek, hiszen egy ilyen esemény sikeressége nagymértékben múlik a gondos tervezésen és az alapos felkészülésen.
Elsőként a kellékek és a dekorációk elkészítésére helyeztük a hangsúlyt. Huszárcsákókat készítettünk: a piros és zöld kartonból kivágott csákókat a magyar címerrel díszítettük, hogy minél élethűbbek legyenek. A háttérdekoráció szintén nagy figyelmet kapott: nemzeti színű szalagokat, virágokat, valamint Petőfi Sándor és a márciusi ifjak képeit is kihelyeztük, hogy méltó környezetet teremtsünk az előadáshoz.
A különböző jelenetekhez megfelelő aláfestő zenéket kellett kiválogatni és összevágni. A zenei anyag összeállítását magam végeztem. Kiss Kata: „Magyar vagyok” és a „Kossuth Lajos azt üzente” című dalt eléneklését mindenképpen bele akartam építeni a műsorba, hiszen ezek az ünnep hangulatát még inkább megidézték. Emellett a zenék hossza is kritikus volt, hiszen a jelenetek (pl.: 12 pont kiosztása, kokárdák feltűzése stb.) cselekvéseinek, a táncok hosszához kellett igazítani.
A versek tanulása komoly kihívást jelentett. Bár a diákok lelkesek voltak, az időbeosztás nehézséget okozott, hiszen mindenki más tempóban sajátította el a szöveget. Voltak, akik könnyedén megjegyezték a sorokat, míg másoknak több segítségre és gyakorlásra volt szükségük. Több közös próbát is szerveztünk, ahol hangsúlyt fektettünk a hangsúlyozásra és a megfelelő előadásmódra. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy mindig akadt valaki, aki betegség miatt nem tudott jelen lenni, így folyamatosan módosítani kellett a beosztásokat, ami komoly rugalmasságot és gyors alkalmazkodást igényelt.
A táncok koreográfiájának összeállításakor ügyelnünk kellett arra, hogy mindenki számára teljesíthető legyen, ugyanakkor látványos is maradjon. A lépéseket többször újra kellett gondolni a szereplők létszámának folyamatos változása miatt. Ennek ellenére a diákok nagy lelkesedéssel tanulták meg a mozdulatokat, és végül sikerült egy egységes, dinamikus táncot bemutatniuk.
Az ünnepség megszervezése rengeteg munkával járt, de végül sikeresen megvalósítottuk. A diákok lelkesedése és együttműködése meghozta az eredményét, és egy méltó megemlékezést tarthattunk pénteken délelőtt az iskola tanulói, délután pedig a falu lakói előtt.
Tóth Attila, osztályfőnök
