A Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulói közül heten, Vikár Tibor és Kövérné Pápai Éva pedagógusok vezetésével egy irodalmi, történelmi időutazáson vettek részt Sümegen. Sümeg (egykori Zala vármegyei mezőváros, ma Veszprém vármegyei kisváros) neve szorosan összefonódott Kisfaludy Sándor költővel. Itt született és itt is hunyt el, mint a XIX. század egyik népszerű poétája. Költészetével a Balaton körüli hajdani váraknak is emléket állított. Költői képzeletét Kemend várának, még az ő korszakában álló romjai is megihlették. Tolla nyomán a kemendi vár romjai megteltek élettel, ármány és szerem helyszíne lett az egykori lovagvár. Sajnos Kisfaludy Sándor romantikus-barokkos költészete a ma emberének már kissé nehezen olvasható, nehezen érthető. Művére mégis büszkék vagyunk, mert a magyar költészet részévé tette szűkebb hazánk, szülőföldünk történelmi kincsét, a kemendi várat. A sümegi kirándulásra a tavaszi szünet első napján, április másodikán került sor. Menetrendszerinti busszal érkeztünk Sümegre. Első utunk az egykori költő-óriás sírjához, a város temetőjébe vezetett. Kisfaludy Sándornak itt közös sírja található első feleségével, múzsájával Szegedy Rózával, aki nagy hatással volt költészetére, több szerelmes verset írt hozzá. Harminckét évig éltek együtt boldog házasságban, badacsonyi házuk ma emlékmúzeum. Róza egyik kedvenc helye volt házuk közelében lévő kőtömb, honnan Kisfaludy Sándorral együtt csodálták a Balaton természeti szépségeit. Később a kőhöz több legenda is fűződött.
A hálás utókor Szegedy Rózáról Rózsakőnek nevezte el, és a szerelmesek kedvenc helyévé vált a Badacsony oldalában. Természetesen tiszteletünket tettük a költő második feleségének, Vajda Amáliának egyszerű, kevésbé ismert sírjánál is. Amália hét évig, 1836 és 1841 között volt Kisfaludy felesége. A fiatal lány alig húsz évesen lett a hatvankét éves poéta felesége, ám tüdőgyulladás következtében nem egészen harminc évesen elhunyt. Nem teljesülhetett Kisfaludy Sándor álma, hogy utóda legyen. 1844-ben aktív költői, politikai tevékenység közben érte a halál Sümegen. A hálás utókor a városban utcát, iskolát nevezett el róla, emlékmúzeumot alapított tiszteletére. Emlékét számos szobor, emléktábla is őrzi országosan. Felfedező utunkat folytatva a holtak lakhelyéről visszatértünk az élők világába, vagyis Sümeg belvárosába. A buszpályaudvartól nem messze megtekintettük a Petőfi és Kisfaludy sümegi találkozásának emléket állító domborművet. Igaz, hajdanában Kisfaludy Sándor nem nagyon értékelte a „csavargó” életet élő Petőfi tevékenységét, mivel a Sümegen átutazó, mindig pénz szűkében lévő, poétatársa ez alkalomból is pénzkérés miatt kereste fel. Kisfaludy a kérést elutasította, de hogy Petőfi mégse menjen el tőle üres kézzel, vásárolt tőle egy szótárat. Az évek múlásával a köztudatban csak Petőfi és Kisfaludy találkozása maradt fenn, a találkozó igazi oka viszont a múlt ködébe vezetett. Utunk következő állomása Kisfaludy Sándor szülőháza volt, ahol a költő tárgyi hagyatéka tekinthető meg. Természetesen ha már Sümegen jártunk, a város más nevezetességével is megismerkedtünk. Megtekintettük a közelmúltban felújított püspöki palotát és a viszontagságos életű veszprémi püspök: Padányi Bíró Márton életét és tevékenységét kisértük nyomon egy interaktív kiállítás segítségével. Múltbeli sétánkat kiegészítettük Sümeg jelenének a megismerésével is. Végigjártunk néhány üzletet, megtekintettük a városi lovardát is. Az idő gyorsan múlik, így hamar délután három óra lett, amikor visszaindultunk Pókaszepetkre – sok élménnyel gazdagodva. Aki teheti, látogasson el Sümegre, ahol nagyon sok látnivaló és élmény fogadja a vendéget.
Vikár Tibor
